alkoholfogyasztás harmincon túl

tegnap este pár pohár rosé hosszúlépés és egy mákpálinka mellett:

- olvastam valahol, hogy ennyi idősen nem tesz jót, ha minden nap iszom.

bogyójelző

a feledékenység ellen azt hiszem sokan teszünk ezt-azt. ki cetlivel, ki a zsebkendőre kötött csomóval. a miszőkénk is feledékeny, nem is kicsit. rendszeresen figyelmeztetem a sztorizásaikor, hogy igen-igen, ezt már mesélted kétszer vagy akár háromszor... de persze ennek ellenére azért biztosamituti el szokta mesélni újra és újra. és hát nem csak azt szokta elfelejteni, hogy kinek, mit mesélt, hanem más dolgokat is.

a hétvégi kiruccanásunkon lelkesen mesélte:
- képzeld, a pasim beállította a telefonomat, hogy minden este figyelmeztessen, hogy időben vegyem be a fogalmazásgátlót. tök jófej!
gondoltam magamban, nagyon okos ez a fiú, hamar kiismerte ezt a nőszemélyt és kezébe vette az irányítást.

majd az este folyamán, amikor csatlakozott az asztalunkhoz a pasija is, fültanúja voltam a párbeszédüknek:

- szívem, bevetted a bogyót?

a válasz kétségbeesetten és szőkén érkezett:

- nem, otthon hagytam... de, de majd holnap délelőtt beveszem.

próba

a  miszőkénkkel lenni mindig öröm, mert tuti csinál valami olyat, vagy történik vele olyan, amiért már önmagában megérte a vele eltöltött idő.

így volt ez ma is.

elhatároztuk, hogy shoppingolunk egyet. nekem a gyerekem szülinapjára kellettek partykellékek, neki meg, mivel magára valamit is adó nő, meg pasija is van, szüksége volt egy-két új fehérneműre, meg bármire, ami megtetszik.

a második üzletben nem kis kupac ruhadarabbal és fehérneművel a kezében, ami mögül alig látszott ki, bement a legnagyobb próbafülkébe.

egy-két kör után, mivel nem találtam semmi ínyemre valót utánamentem, segíteni, dönteni. mert mindig segítségre szorul. már a kiválasztott pulóver levételével is gondok voltak, ami kicsit magasabbra volt akasztva. pedig aztán én sem vagyok egy túlontúl magas nő.

a felpróbált darabok között volt egy-két jó felső, de nem érte meg az árát, ebben mindketten megegyeztünk. majd jött a nadrágpróba.

egy igen szűk fazonú farmernadrágot próbált magára húzni, cipőstül. majd hamar el is akadt, valahol a magassarkú cipőjének a talpa és a sarka hegyénél. próbálta húzni, vonni, le is, fel is, de nem ment. majd elhaló hangon, egy szál bugyiban a próbafülke padlóján ülve, elveszve a nadrág szárában így szólt:

- Iviii, segíííts!

- talán cipő nélkül kellett volna megpróbálnod, nem?! és magamban már sejtettem, hogy ebből blogbejegyzés lesz.

- na mutasd! majd lehajoltam és megpróbáltam kiszabadítani a nadrág torkából a cipője sarkát és megpillantottam a nadrág alján egy cipzárt, amit lehúzva szabad utat nyert a cipellő és a miszőkénk csinos kis lábacskája.

furcsa bűz

a minap egy újabb csajos este alkalmával én még a gyerekemet altattam, amikor a miszőkénk csatlakozott a társasághoz. hallottam, hogy ő jött meg, mert csak ő szokott úgy belépni és úgy becsapni az ajtót, hogy az egész ház beleremeg. na, de nem is ez lényeg, de mindenképpen a lényéhez hozzátartozó aprócska adalék.

majd kis idő múlva csatlakoztam a nappaliban csacsogó női körhöz, gyorsan koccintottam a társasággal és bekapcsolódtam a csevejbe, amikor furcsa szag csapta meg az orromat. nem tudtam mire vélni, egyik női jelenévőre nem jellemző az ápolatlanság. gondoltam belőlem jöhet, nekem van gyerekem, strapás egy nap volt... majd egyre jobban zavart. közelebb hajoltam a nassolós tálhoz egy marék kukoricáért, amikor a székre terített nadrágból még erősebben éreztem azt a furcsa bűzt.

- basszus kié ez a büdös nadrág? azt hittem belőlem jön...

- jaj, az enyém! szólalt meg a szőkénk.

- holnap kutyázni megyek. gondolom, próbálta menteni a helyzetet.

- mi a franc ez a szag? kérdeztem, miközben elhajítottam a szoba másik felébe a nadrágját egy fél pár zoknival egyetemben, ami szintén hozzá tartozott.

- penész. válaszolta.

- penész??? kérdeztem.

- a szekrényem legaljában volt. válaszolta

- miért talán vizesedik a szobádban a fal?

- igen, azt hiszem.

- hűha. ez probléma, amit meg kell oldani. mondtam.

majd gyorsan ezt válaszolta:

- igen, igen, tudom, de kérlek, ne most oldjuk meg! jó?! és gyorsan témát váltott.